Az Egyesült Államok titokban 300 kilométeres lőtávolságú, ATACMS-rakétaindítókkal felszerelt HIMARS-rendszereket küldött Ukrajnának – állítja Denisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője az orosz TASzSz hírügynökség szerint.
Közös nyilatkozatot adott ki Olaf Scholz német kancellár, illetve Emmanuel Macron francia elnök, melyben ellenzik az Ukrajna által áhított, következő szankció lépést, az orosz turistavízumok kiadásának teljes felfüggesztését – írja a Reuters.
Együttműködési szerződést írt alá három orosz ellenzéki fegyveres szervezet, a Szabad Oroszország Légió, az Orosz Önkéntes Hadtest és a Nemzeti Köztársasági Hadsereg – számol be a Kyiv Post.
A klímatárgyalások hangzatos céljai és a valóság talán még sosem távolodtak el annyira egymástól, mint az orosz-ukrán háború kitörése óta. Miután megindultak a tankok, az elmúlt évek zöld ígéreteit háttérbe szorították a napi energiaellátás gondjai. Ám lehet, hogy a végén mégsem a jegesmedvék húzzák a rövidebbet - az energiabiztonsághoz ugyanis éppen arra lenne szükség, mint a klímavédelemhez: CO2-mentes új forrásokra.
Az EU külügyi vezetője szerdán felszólította a vitában álló nemzeteket, hogy rendezzék az orosz állampolgárok beutazásával kapcsolatos nézeteltéréseiket. Josep Borell hangsúlyozta, hogy Európának továbbra is egységesen kell szembeszállnia Moszkvával - írta meg a Reuters.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz sétagalopp a Herszon térségében indult, átfogó ukrán ellentámadás. Bár eddig viszonylag kevés videó és kép jelent meg a térségben zajló eseményekről, az első felvételek alapján úgy tűnik, az ukránok többnyire nyílt síkságokon és szántóföldeken próbálnak átkelni gyalogsági alakulatokkal és páncélozott járművekkel, ahol igencsak kitettek az orosz tüzérség és légi képességek tüzének. Bár bizonyos területeken értek el sikereket, úgy néz ki, azért veszteségek is bőven vannak az ellentámadásban részt vevő ukrán csapatok körében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt szorgalmazta szerdán, hogy az Európai Unió vezessen be vízumtilalmat az orosz állampolgárokkal szemben, emellett olyan program létrehozását javasolta, amelyen keresztül elősegíthető azoknak az orosz katonáknak a támogatása, akik nem akarnak Ukrajna ellen harcolni.
Ma is kiadta szokásos napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. A mai anyag a herszoni ukrán ellentámadással foglalkozik. A britek szerint az ukránok áttörték a frontvonalat, az oroszok erősítést mozgósítanak.
Elindult szerda reggel Kijevből a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában található atomerőmű felé a NAÜ főigazgatójának tájékoztatása szerint.
Oroszország látszat-népszavazást készít elő Ukrajna megszállt területein, miközben egy szabad népszavazáson az ukrán lakosság úgy döntene, hogy nem csatlakozna Oroszországhoz - számolt be az amerikai külügyminisztérium jelentéséről a brit Sky News.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
Az orosz erők megint ágyúzták a dél-ukrajnai Mikolajivot, az előzetes információk szerint egy civil áldozata és egy sebesültje van a támadásnak - közölte Olekszandr Szenkevics, a megyeszékhely város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
Mióta megindult Oroszország Ukrajna elleni inváziója, tömegesen kezdtek el menekülni a zsidók Oroszország területéről, annak ellenére, hogy nincsenek jelentős harci cselekmények az országban és a lakosság egyelőre minimálisan érzi csak a háború súlyát. Elhagyta az országot többek közt Pinchas Goldschmidt is, Moszkva főrabbija, aki Magyarországon keresztül távozott. Egyelőre a zsidó közösséget célzó, diszkriminatív intézkedéseknek nincs nyoma Oroszországban, viszont a politikai nyomásgyakorlás egyre nagyobb, ami jól látszik Goldschmidt távozása mellett a Zsidó Ügynökséggel szembeni intézkedéseken is.
Finnország szeptemberben egy hétre lezárja az egyik autópályája szakaszát, hogy a légierő fel- és leszállásokat gyakorolhasson rajta - írta meg a Reuters.
Másfél éves szabadságvesztésre ítélt a varsói kerületi bíróság egy lengyel férfit, aki együtt akart működni a fehérorosz hírszerzéssel - jelentette kedden a lengyel közszolgálati hírtelevízió.
Számos, elsősorban HIMARS-okhoz hasonló, fából készül maketteket telepített Ukrajna a frontvonalak térségébe, hogy becsapja az orosz erőket, és rávegye őket, hogy a drága, nagy hatótávolságú rakétákat pocsékoljanak el ezekre az értelmetlen célpontokra.
Valószínűleg nem fogja tudni Vlagyimir Putyin orosz elnök sikeresen végrehajtani az orosz haderő harcoló alakulatainak 1,15 millió főre való bővítését – nyilatkozta az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztségviselője a Kyiv Independent tájékoztatása szerint.
A Zaporizzsja atomerőmű az elmúlt hónapokban többször is a tudósítások középpontjában volt. Augusztusban több találat is érte a létesítményt, egyes kutatók a nukleáris katasztrófa veszélyeire hívták fel vele kapcsolatban a figyelmet, mások kihangsúlyozták, hogy a csernobili katasztrófához hasonlatos forgatókönyv soha többé nem valósulhat meg. A háborúban lévő felek egymást okolják a létesítményt ért találatokért, miközben a nemzetközi közösség demilitarizált zónát és nemzetközi felügyeletet követel a létesítmény felett. A héten megvalósuló, Rafael Grossi vezette Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség látogatása lesz az a pillanat, ami hat hónap után bepillantást enged az erőműbe a nemzetközi közvélemény számára.